Az utóbbi napokban teljesen magával ragadott a nosztalgiázás, és rájöttem, hogy nemcsak gyerekkorom volt olyan, amilyet majd én is szeretnék gyermeke(i)mnek kívánni és biztosítani, de "fiatalságom" is elsőosztályú volt (és még természetesen most is az!).
Ezúton szeretném megköszönni az összes barátnőmnek, hogy körbe fogtatok, és támogattatok a sírós-bőgős-kiborulós és bulizós-pörgős-vidám időszakaimban is!
Hogy mindig volt kit felhívni, mindig volt, aki ráért tüzet oltani, vagy belemenni valami hülye ötlettől vezérelt programba, hogy felejthetetlenné tettétek a legszebb időszakomat és hogy még most is megvagytok nekem.
Közelebb, vagy távolabb.. legbelül ugyanolyan közel hozzám.
Megyek inkább aludni, mielőtt még jobban elérzékenyülök :)
Köszönöm.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Jaaaaj Te lány! Ez olyan megható! :)
VálaszTörlés