Post it

Na egyrészt másolásból, másrészt ígéret miatt, én is megosztok egy "rémrandis" sztorit.

Bár tudnék másikat is írni, nálam ez vitte a prímet.

Nem volt se foghiány, se bunkó pasi, se égés a villamoson. Nem volt égő, inkább csak vicces.

Hol volt hol nem volt, volt egyszer egy Szilamér nevű srác. (Valószínűleg könnyen megtalálhatnám a közösségi oldalakon...:))

Akivel még naaagyon nagyon régen hozott össze a sors.

Zöld Pardon? Megvan? Jó. Na ott voltunk akkoriban. Elég sokat. Mármint a csajokkal.

Az egyik alkalommal, amikor már hajnalban indultunk volna haza, egy jóképű srác hívott be táncolni. Nem is értettem. Nem hozzám szoktak odajönni a jóképű hím egyedek.

Táncikáltunk kicsit, nagyon lelkesen fogtuk egymás kezét, majd számot cseréltünk.

Aztán felhívott másnap. Emlékszem, Apuéknál sütögettünk valamit kinn az udvarban.

Örömmel meséltem Apáéknak, hogy "Kééépzeljéteeeeeeek, a városban találkozunk, és beülünk valahova!".

Aztán egy fél óra múlva, mikor rámdobott egy sms-t, hogy "nem lenne-e baj, ha az Újpest-Városkapunkál találkoznánk?" már nem voltam olyan lelkes.

Nyilván ezt már nem újságoltam el.

Mire elindultam, egy olyan üzenet várt a telefonon, hogy ide és ide menjek, de majd kijön a kapuhoz...

Dehát már elindultam, csak már nem egy herceg képe lebegett előttem.

De nem is ez volt a lényeg, hanem hogy amikor beléptem a lakásba, ahol nyilván nem volt rajtunk kívül senki, hirtelen nagyon fura érzésem támadt. Valami nem volt rendben.

Mint kiderült ugyanis, édesanyjával él együtt (ami ugye nem annyira gáz), de volt pár dolog, ami miatt nem bírtam tovább, és nevetéstől fuldokolva otthagytam.

Ugyanis ahogy becsukta az ajtót, először csak annak hátulját szúrtam ki. Tele volt sárga post-it-okkal, rajtuk hasonló szöveggel:

"Ne hagyd benn a kulcsot!"

"Vedd fel át a cipődet, mielőtt kimész!"

"Ne felejtsd el bezárni az ajtót ha kimész!"

"Zárd be az ajtót, ha hazajöttél!"

"Vigyél magaddal szatyrot!"

"Okiratok, bérlet, pénz!"

Gondoltam hát istenem, feledékeny a srác, de attól még jó indulatú.

De amikor a mosdóban is minden tele volt ragasztva a sárga cetlikkel, már nem volt maradásom:

"Húzd le a wc-t magad után!"

"Ha nagywc volt, használd a kefét!"

"Moss kezet!"

"Ott a szappan!"

"Töröld meg a kezed!"

"Zuhanyzás után ide teregesd ki!"

"Ide tedd a szennyest!"

Udvariasan megköszöntem a meghívást, és elhagytam a lakást valami buta ürüggyel. Nem volt kedvem írni egy cetlit nekem is, hogy "Szedd le ezeket a sz@rokat, mielőtt csajt hívsz a lakásba!" :)))))))

P.S.: Ez persze egy cenzúrázott bejegyzés volt, akit érdekel a kihagyott rész, majd érdeklődjön nálam és elmondom... vagy nem :)))